2015. április 6., hétfő

Csévharasz-Szigetcsép...a hangulat börze...



A mai tavasziasan esősnek ígérkező  napon újra útra keltünk hosszabb szünet után. Csévharaszt közel volt mindkettőnknek így ide már bicóval érkeztünk. Az első pecsételést a helyi kocsmába ejtettük meg . A pillanatot egy kávé tette volna teljessé de azzal még nem szolgálhatott a pultos néni.


Kedves Kávé...














NINCS!...áhhhh....

Tovább indultunk rutinosan már ráállt a szemünk a piros sáv jelre.

Dokumentálva...



 Pest megye egyik gyöngyszeme a csévharaszti ősborokás melyen átvezet a túra útvonala. Ide külön is érdemes bármilyen időben kilátogatni. Hangulatos, gyönyörű hely.

Boróka....
és még egy kis Boróka...


Talán Boróka?...


Tovább haladtunk Ócsa felé a homokos talajú erdőben hosszúnak tűnő de hangulatos bokáig süllyedős homokos  utakon...

Hangulat...

Kb az 1000. ragd el mozdulat...


Út választó...
Zsolti is rögzít...


Ócsára érve kissé szitáló esőben szintén egy újabb érdekesség akad utunkba...a védett Öreg-Hegyi Pincesor műemlék jellegű védelem alatt áll. A gádorokat náddal fedett építmény védi a pincék a talaj színt alá nyúlnak. 

Megrohan a hangulat...









....


és csak jön...robog...

Hálás fotós téma...




Le...

és fel...



Ócsa másik nevezetessége az Árpád korból fent maradt templom mely a XIII században épült román stílusban, mellette a skanzen látható...

A falu éke..

A falu szépe...

Innen Dunavarsány felé vettük az irányt...és játszottunk egy kis itt a gólya hol a gólya játékot...

Bizony itt van...:-)
                                                                                  Nem a reklámként de a jó minőségű kompakt                                                                                           Canon gépek jó szolgálatot tesznek

Mondtam én...

Dunavarsány felé kissé unalmas sóderes út következett de erre is volt mit látni bár a táj nagyon megváltozott...ipariasodott...
Jókedv...

Gép szörnyek..

Mert dokumentálni kötelező...

Érdekesség ...

A drót szamarak pihennek...

Mit fényképezel már megint...?
Jaa...bocsi...itt gyöngyszemek gurulnak...

Sík...egy csöppet


A sík Duna által simított területen viszonylag gyorsan lehetett haladni...Szigethalom hamar látó távolságba került...

A falubeli képek...


Életkép...

Mindenki a sajátját...


Mindenki a sajátját...

És mindenki a saját száj íze szerint...



Közeledve Szigetcsép felé leültünk egy kis pihenőre a Duna parton...:-D


öregesen...tájékozódva....ő merre is?
Hamm...

bekaplak...













Most akkor mi van ?

Arra..na ne...


Szigetcsépen a postán akartunk bélyegezni de itt kissé megállt az idő


Megállt az idő...

Áh dehogy...1959 körül alapították...


Túránk ma itt ért véget 50 km-t tettünk meg a Pest Megyei Piroson...de haza felé még sok volt hátra innen aszfalton siettünk -volna- haza...szerencsére akadt még látni való...

Horgász tanyák mh.

Ráckeve Árpád-híd

Ráckeve

 Duna: Kinek a munka...


Duna: Kinek az élet...

Duna: Kinek a sport...

Ráckeve és Kiskunlacháza között bizonyítékot találtunk az újra hasznosításra...kukorica táblán lévő belvíz hattyúkkal...


Újra hasznosítás...I


Újra hasznosítás...II

Vidáman, térd fájósan haza felé tartva de a hidratálást szem előtt tartottunk...

Üzemanyag betankolva ...I

Mert finom...Komolyan...:-D

Mert a szépért kötelező megállni...

Mert a szépet kötelező láttatni...

mert szép...


Mert szépet mindenhol találni csak meg kell látni....